Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Veszélyben a magyar iskolák sorsa Szlovákiában

2008.04.05
Tüntetéssel telik a május?

 

A tervezetet májusban vitatja meg részletesen a parlament. Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) elnöke szerint a tiltakozásokra már a vita alatt sor kerülhet, hogy ezzel is befolyásolják az elfogadása körüli hangulatot. Pék elmondása szerint az oktatási minisztériumtól ígéretet kaptak, hogy még konzultálnak a tervezetről, de szerinte való?szí?nűleg már kifutottak az időből. Ezért a magyar szervezetek feltehetően kivonulnak az utcára.„A magyar pedagógus-szövetség célja, hogy európai szintű törvény szülessen, és örülnénk, ha a tiltakozások hevében is lenne remény megegyezésre jutni” – mondta Pék, ám hozzátette, a tárgyalások nem abban a mederben folynak, ahogy elképzelték. Hrubík Béla, a Csemadok elnöke is megerősítette, előbb minden lehetőséget kihasználnak, hogy tárgyalások útján érjenek el eredményt.A pedagógus-szövetség az elmúlt hetekben Duąan Čaplovič miniszterelnök-helyettessel folytatott tárgyalást a tervezetről, ám az utóbbi napokban ezek sem zajlottak az eredetileg lefektetett tempóban.Hrubík Béla szerint legalább két dél-szlovákiai városban lesz nagygyűlés, a többiben kisebb tiltakozások, a megmozdulásokba Pék az önkormányzatokat is bevonná. „Szerveztünk már ilyen megmozdulásokat, van tapasz?talatunk” – jelentette ki Hrubík. A nagygyűlés mellett valószínűleg felszólítják a szülőket, hogy aznap ne küldjék iskolába gyermekeiket, Pék nem zárta ki, hogy a pedagógusok is a sztrájk bizonyos formáját választanák tiltakozásként, „ha az egyéb lehetőségeket már kimerítettük”.Természetesen az MKP támogatja a magyar szakmai és civil szervezetek követelését. Szigeti László parlamenti képviselő, a héten azt nyilatkozta lapunknak, még nincs konkretizálva, hogy a tiltakozás melyik formáját választanák. „Az én véleményem, hogy egy nagygyűlés keretében kellene elmondanunk a véleményünket. A sztrájk szerintem a legszélsőségesebb formája lenne a tiltakozásnak, amit én a jelen pillanatban nem tudnék támogatni. Erre amúgy sem lehet őket központilag utasítani. El tudom még képzelni azt, hogy a tanárok bemennek munkába, de nem tanítanak, vagy a szülők tiltakozásuk jeléül gyermekeiket nem engednék az iskolába. Én a nagygyűlés híve vagyok” – mondta a volt oktatási miniszter. (MSz)A polgári engedetlenség formáiA politikai tiltakozás sajátos típusa a fejlett polgári demokráciákban. Nincs általánosan elfogadott fogalmi meghatározása. Többnyire azt a szándékos, nyilvános és erőszakmentes, ugyanakkor jogellenes cselekvést jelenti, amelynek célja nem az adott ország teljes jogrendjének, hanem bizonyos jogi normáknak, ill. a kormány politikájának megváltoztatása egy magasabb rendűnek tekintett erkölcsiség és igazságosság alapján. Alkalmazására akkor kerülhet sor, ha úgymond a rendelkezésre álló jogállami eszközökkel a cél már nem érhető el, és ha nem származik belőle nagyobb sérelem, mint amelyet el akar hárítani. Elméleti megalapozójának az amerikai Henry David Thoreau-t (1817–1862) tartják. A legitimitását hirdető gondolkodók szerint a demokratikus jogállamban élő polgároknak joguk van és képesek is az állam működéséről erkölcsi ítéletet mondani, és ha szükségét érzik, akár jogellenes módon is elősegíteni az alkotmányos rend továbbfejlesztését. A polgári engedetlenség leggyakoribb formái: az adófizetés megtagadása, a katonai szolgálat megtagadása, ülősztrájk, útlezárások (pl. katonai támaszpontok, atomerőművek körzetében), épületek körülzárása, megmászása. A Greenpeace környezetvédelmi mozgalom akciói is polgári engedetlenségnek tekinthetők (épületek, utak, repülőterek, vasúti sínek lezárása, egymáshoz láncolt aktivisták stb.). Magyarországon a Greenpeace 2004-től kezdve többször is megakadályozta a mecseki Zengő-hegyre tervezett NATO-radarállomás építésének megkezdését.

 

ÚJ SZÓ-HÍR

[2008. 04. 05.]

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.