Utópia: szeptemberben új tantervvel
Utópia: szeptemberben új tantervvel Dátum: 2008-05-22 15:38 Szerző: szabadujsag |
2008-19, május 7.
A szakma a közoktatási törvény hatályba lépésének elhalasztását kéri
Az iskolák és a pedagógusok felkészületlenek a szeptemberben rajtvonalra állítandó oktatási reformra. A reformot szabályozó közoktatási törvénytervezet pedig nemcsak a magyar iskolahálózat számára elfogadhatatlan, hanem azt a szakma javarésze fércmunkának tekinti. Ha már érdemi megváltoztatására nincs kilátás, legalább hatályba léptetésének egy éves elhalasztását javasolja többek között a Konzervatív Intézet elemzője.
Félreértés ne essék, nem mintha oktatásügyünk még nem érett volna meg a reformra, ellenkezőleg, már most alig behozható fáziskésésben vagyunk. Az a gond, hogy a pedagógusok zöme számára még ismeretlen a nemzeti alaptanterv – júniusban készül nyilvánosságra hozni a minisztérium! –, amelyre épülnie kell az egyes iskolák osztályokra–tantárgyakra lebontott oktatási-nevelési programjának. Ez azt jelent, hogy szeptember elsején minden pedagógusnak kész, új saját tantervvel, tanmenettel a kezében kell majd katedrára állnia, ami a laikus számára is csak utópia lehet.
Igen, tényleg nem légből kapott kérdésről van szó, hiszen az utóbbi közel két évtizedben egymást érik a kreativitásra épülő, kompetenciaalapú oktatást népszerűsítő pedagógus-továbbképzések. Ezekre civil szakmai szervezetek – Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és területi választmányai, Katedra Társaság – hívják meg a pedagógusokat, s a résztvevőket kizárólag a hivatástudat, a szakma szeretete motiválja. Ez ideális esetben rendjén is volna, ám az ideálistól messze távol áll a szakterület. Vegyük csak a remekül kitalált Katedra Napokat. A tavalyelőtti rendezvényen, amelynek a neves Zsolnay házaspár volt a vendége, és az általuk kifejlesztett értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógiát tanulhatták a résztvevők, egy-két tucatnyi pedagógus jelent meg. Tavaly, amikor az oktatás tartalmi reformja volt a téma, a meghívottak pedig az Állami Pedagógiai Intézet munkatársai, ennél is csekélyebb volt a részvétel. Hodossy Gyula, a Katedra Alapítvány igazgatója erről így vélekedett: „Az oktatás gyakorlásának lehetősége szinte mindenütt a szakmai továbbképzésben való részvétel függvénye. Mivel nálunk ilyen motivációs rendszer nem működik, hiába kínálunk színvonalas továbbképzést, nem csekély energia- és költségráfordítással, a pedagógusok nem jönnek el.”
Hol a tárca felelőssége?
Nos, valahol itt érhető tetten a választott politikai hatalom felelőssége. Mit tett az oktatásügyi tárca azért, hogy a pedagógustársadalom felkészülten álljon az egyébként égetően szükséges oktatási reform elébe?… Azon kívül persze, hogy sebtében összefércelt és reformnak kiáltott ki egy, a rendszerváltás előtti korszakot idéző egyveleget…