Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Oktatási reform Szlovákiában, komoly kérdőjelekkel

2008.05.21
Oktatási reform, komoly kérdőjelekkel

 

Ján Mikolaj miniszter korábbi terveivel ellentétben végül valószínűleg a szlovákórák száma csak minimálisan emelkedik a magyar iskolákban, ám főként az alsó tagozat első évfolyamában radikálisan csökken az anyanyelvi óraszám
SITA-felvétel
A jogszabály az alapiskolákat és a gimnáziumokat érinti, a szakközépiskolák reformjáról ősszel készít törvényt a tárca. Az új, rekordhosszúságú jogszabály az 1984-ben életbe léptetett egykori törvényt hivatott felváltani, alkotói szerint pedig végre Szlovákia is elindítja a sok éve várt iskolaügyi reformot. Az elmúlt egy évtizedben két átfogó reformkísérlet is politikai okok miatt bukott meg – az egyiket a Milan Ftáčnik, a másikat a Martin Fronc vezette tárca készítette elő, ám mindkettőt csak a kormányzati időszak legvégén akarták elfogadtatni –, Ján Mikolaj miniszter valószínűleg tanult ebből, ezért minél hamarabb döntésre szerette volna vinni az ügyet reformkérdésben. A változások kritikusai szerint viszont ez a reform kárára mehet, rámutatva arra, hogy a szomszédos Csehországban is azért bukott meg a közoktatási reform, mert túl gyors tempóban lett bevezetve – pedig náluk a szlovákiainál háromszor hosz?szabb ideig tartott a bevezetése.Állami és iskolai órákA törvény az eddigi egyszintű tantervalkotás helyett kétszintűt vezet be: a tárca által megszerkesztett állami kerettanterv az órák 50–85%-át szabja meg (az alsóbb szinteken többet, a felsőbb osztályokban egyre kevesebbet), a maradék részt az iskola arra „hasz?álja fel”, amire jónak látja – illetve amire rábolint az iskolatanács. A törvényalkotó elképzelései szerint az iskolák az általuk megalkotott saját programjaikkal versenyeznének egymással a tanulókért. Az új jogszabály kritikusai szerint viszont rendkívül kevés idő áll majd az intézmények rendelkezésre saját, eredeti, innovatív és minőségi iskolai programok készítésére – hiszen már szeptembertől ezek alapján kellene tanítani. A tárca azzal védekezik, hogy a jobb iskolák nem a nulláról indulnak; ahol eddig is minőségi munka folyt, ott saját programokat is megvalósítottak már – az intézmények az eddig érvényes rendszerben is, igaz sokkal mérsékeltebb mértékben, de testre szabhatták tantervüket. A minisztérium másik érve a gyors reform kritikusaival szemben az, hogy a változások 2008-ban csak az első évfolyamokat fogják érinteni – szeptembertől csak az alapiskolák alsó és felső tagozatának, valamint a gimnáziumok első osztályában kell az új rendszer szerint tanítani. 2009-ben kerülnének sorra a második évfolyamok (a felső tagozat esetében ez az alapiskola hatodik osztályát jelenti), és így csak 2011-re futna végig a reform az egész iskolai rendszeren. A tárca emellett kidolgoz egy iskolai programsablont is, melyet a saját programot megalkotni nem érkező vagy nem tudó intézmények átvehetnek.A törvény, és ami mögötte vanA változásoknak a törvény jogi keretet ad, a kerettanterv konkrét óraszámait egy minisztériumi rendelet fogja meghatározni, melynek munkaverzióját Mikolaj már hetekkel ezelőtt jóváhagyta. Ez tartalmazza az óraszámok mellett a tanulók által kötelezően elsajátítandó tartalmat is – ezekről lapunk korábbi számaiban már részletesen beszámoltunk. Minden évfolyam végéig az összes oktatott tantárgyban el kell érni egy szintet, ezt tartalmazza részletesen az állami kerettanterv melléklete. A tanterv a tantárgyakat is újonnan kategorizálja – tanulmányi területeket vezet be, melyekbe a tantárgyakat osztja. Például az alapiskola felső tagozatán a fizika, a kémia és a biológia az „ember és természet” tanulmányi terület része. Ezeknek viszont abból a szempontból nincs gyakorlati jelentőségük, hogy belül nem nyújtanak kombinációs lehetőségeket – például az „ember és társadalom” kategóriába tartozó történelem és polgári nevelés óraszámait vagy tartalmát nem lehet egymás között módosítani az egyik javára. Az ilyen kategorizálásnak szakemberek szerint pont az lett volna a lényege, ha a kerettanterv nem az egyes tantárgyakhoz, hanem a szakterületekhez köti az elsajátítandó minimumot – így mindegy lett volna, hogy ez egy kategórián belül milyen tantárgy keretein belül valósul meg.Az új törvény a kötelező óraszámok mellett az osztálylétszámot is lecsökkenti majd. Ez viszont nem tetszik az alapiskolákat fenntartó önkormányzatoknak, akik átmeneti időt követelnek. Mikolaj legutóbbi ígéretei alapján ezt valószínűleg meg is fogják kapni.Centralizálás és megoldatlan kérdésekA jogszabály az eddigi gyakorlattal szemben centralizálja a tankönyvkiadást – ebből a szempontból ellentétes a többi országban bevezetett reformmal. Tankönyként csak a minisztérium által jóváhagyott könyvet lehet alkalmazni, a többi legfeljebb tanulmányi segédeszközként. Mivel a piacon nem egy esetben már így is több kiadvány van, a következő években éles verseny várható azért, hogy melyik tankönyvet hagyja jóvá a tárca az adott tantárgy oktatására. Mivel csak a minisztérium által jóváhagyott tankönyvekhez juthat hozzá az iskola ingyen, így ha a pedagógus más könyvet vagy munkafüzetet (is) akar alkalmazni, azt az iskola, szponzorok, vagy a szülők pénzéből kell beszereznie.A reform nem hoz több pénzt az iskoláknak, a tanárok bérezése magától a jogszabálytól nem lesz kedvezőbb. Kritikusai szerint a törvény nem hoz módszertani és tartalmi változást sem, melyekre viszont nagy szükség lenne. A reform lehetséges buktatói közé tartozik a pedagógusok felkészületlensége is – a tanárok nincsenek felkészítve az új rendszerre való átállásra, a saját iskolai programok írására, nagy részük évtizedeken keresztül a régi, centralizált rendszerben oktatott, amely nem követelt kreativitást a tanároktól. A jogszabály kísérletet sem tesz arra, hogy megreformálja a pedagógusképzést vagy az Állami Pedagógiai Intézetet, pedig az előbbiek kezében van a jövő pedagógusainak felkészítése és a tanárok továbbképzése, utóbbi pedig az oktatással kapcsolatos módszertani és tartalmi kérdésekben illetékes szerv.Magyar aggodalmakA magyar pedagógusok aggodalmakkal figyelték a törvény elfogadását. Magyar szempontból fontos változás történt a szlovák nyelv elsajátításával kapcsolatos megfogalmazásban. Az eddig érvényes 1984-es törvény csak azt tartalmazta, hogy a nemzetiségi iskolákban kötelező a szlovák nyelv oktatása, a tegnap elfogadott törvény szerint olyan szinten kell oktatni, hogy biztosított legyen a nyelv elsajátítása. A tankönyvkiadás és jóváhagyás centralizáltsága valamivel negatívabban érintheti a magyar iskolákat, mint a szlovákokat, ugyanis több helyen minőségi, és a határ túlsó oldalán már bevált magyarországi tankönyvekből is oktattak. Ennek pozitív hatásaira a 2006-os PISA-tesztelés eredményeit elemző publikáció (melyet a minisztérium szakmai háttérintézménye, az Állami Pedagógiai Intézet készített) is felhívta a figyelmet, mely szerint a magyar alapiskolások jobb szövegértési és értelmezési képessége részben valószínűleg a jobb magyarországi tankönyvek használatával magyarázhatóak. A tegnap elfogadott törvény ezt a lehetőséget ha nem is vágja el, de alaposan megnehezíti.A minisztérium korábbi terveivel ellentében végül valószínűleg a szlovákórák száma csak minimálisan emelkedik a magyar iskolákban, ám főként az alsó tagozat első évfolyamában radikálisan csökken az anyanyelvi óraszám. Ez viszont már komoly hátrány lehet, hiszen a gyerekekben az iskolalátogatás első éveiben fejlődnek ki a tanulsához később szükséges legfontosabb készségek. A kerettanterv sarokszámai viszont még nem véglegesek, az eddig elfogadott munkaverzió a következő napokban, hetekben válik csak majd hivatalossá – addig pedig lehet még rajta változtatni. Ez viszont már csak a miniszteren és nem a parlamenten múlik. (MSz)

 

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

[2008. 05. 22.]

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.