Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Meglepő viselkedés a delfineknél

2008.01.16
 
 
 
 
 
 
Alvás közben a delfinek nagy köröket rajzolva úsznak. Egy új tanulmány arra a furcsa tényre világít rá, hogy míg  a déli félgömbön az óramutató járásával megegyező irányban haladnak, addig az északin pont ellentétesen.
A tengeri emlősök folyamatos úszás közben csak agyuk egyik felével alszanak. Azt már korábban is kimutatták, hogy a szabadon és a fogságban élő delfinek egyaránt körben úsznak alvási fázisukban, és ezt számos fajuk az óramutató járásával ellentétes irányban teszi.
Rengeteg találgatásra adott okot, hogy mi ennek az oka. A kutatók is csak feltételezték, hogy valószínűleg azért választják az állatok ezt az irányt, mert anatómiailag nem szimmetrikus az agyuk felépítése.
Most azonban Paul Manger svéd neuroetológus, a dél-afrikai Witwatersrand Egyetemen munkatársa észrevette, hogy minden olyan megfigyelést, amelyben az óramutatóval ellentétes irányú körözést jegyeztek fel, az északi félgömbön végeztek. Ekkor, belső sugallatra, egy videokamerával és egy kávéstermosszal felszerelkezve kiment a helyi delfináriumba, és négy éjszakán át figyelte az állatokat. Meglepődve tapasztalta, hogy a déli félgömbön az állatok alvásidejük 86%-ában az óramutató járásával megegyező irányban úsztak.
Ezek után számára nyilvánvalóvá vált, hogy az úszás iránya nem az állatok agyának anatómiai felépítésétől függ, hanem attól, hogy melyik félgömbön vannak. Viselkedésüket tehát a "globális erők" befolyásolják.
 
 
 
Érvek és ellenérvek
 
 
Bár a felfedezés lenyűgöző, egyes tudósok mégis vitatják. A beauforti Duke Egyetem delfin-specialistája, Andrew Read például azt állítja, hogy addig nem hiteles az eredmény, amíg az egyik félgömbön vizsgált delfinek viselkedését nem vizsgálják meg a másik félgömbön is. Az arcatai Humboldt Egyetem professzora, Dawn Goley szerint pedig az úszás a delfinraj nagyságától, az egyes egyedektől és azok alakjától függ, és nem lehet egy ilyen általános kijelentéssel magyarázni mozgásukat.
Ha a tapasztalat mégis azt támasztja alá, hogy a delfinek más irányban úsznak az egyes félgömbökön, vajon milyen "globális erők" állhatnak a jelenség hátterében?
Az egyik lehetséges magyarázat a Coriolis-erő, vagyis a Föld forgásából adódó eltérítő erő, amely a nagy tengeri és légköri áramlások kialakulásában játszik szerepet. Ez az erő felelős azonban  azért is, hogy az északi és a déli félgömbön más-más irányban köröz a fürdőkádból lefolyó víz, miután kihúzzuk a dugót. Talán a delfinek érzik ezt az erőt, és ezért úsznak az uralkodó áramlatokkal ellentétes irányban?
Manger szerint a delfinek álomkörei túl kicsik ahhoz, hogy egy hatalmas áramlatokat irányító erő legyen rájuk a magyarázat. Az oregoni egyetem Coriolis-erő-szakértője, David McIntyre szerint viszont elképzelhető, hogy ha a nagy léptékű óceáni áramlatok mozgására érvényes a fizikai törvény, akkor akár a delfinek köreire is alkalmazható.
Egy másik elmélet szerint az állatok alvás közben azért úsznak mindannyian ugyanabban az irányban, mert napjuknak a legveszélyesebb, éjjeli szakaszában az együttlét jelent számukra biztonságot. Amikor ébren vannak, hangjelzésekkel hívják egymást, éjjel azonban nem hallatnak hangot, nehogy felkeltsék ellenségeik figyelmét. Ha azonos irányban úsznak alvás közben, hang nélkül is csoportban maradhatnak. Ez az elmélet azonban nem magyarázza azt, hogy miért félgömb-függő az úszás iránya.
Manger végül azt is megfigyelte, hogy a delfinek 40 másodpercenként indulnak el, állnak le vagy változtatnak irányt, vagyis ennyi időnként változik mozgásuk. Ez az idő pedig egybeesik légzési periódusukkal. Valószínűsíthető tehát, hogy ez a két légzés közötti időtartam a félig alvó delfinek "figyelmi periódusa".
E+B
[origo]