Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Világválság jelei

2008.04.28
Jó a termés, de kevés jut a tányérba

 

Az Európai Unió raktáraiban korábban eladhatatlan mennyiségű vaj- és búzahegyek, tejtengerek halmozódtak fel, napjainkban viszont úgy tűnik, mintha elfogyott volna az élelmiszer. Lapunk hasábjain a napokban írtunk arról, hogy Latin-Amerika, Ázsia és Afrika hány országában törtek ki éhséglázadások, fosztogatások, tüntetések az alapvető élelmiszerek hallatlan drágulása miatt. Nálunk is drágul az élelmiszer, egy év leforgása alatt közel 9%-kal, ám a nagyvilágban ennél jóval súlyosabb a helyzet.A mind gazdagabb felzárkózó gazdaságok egyre növekvő élelmiszerkereslete és a bioüzemanyag-termelés az elmúlt három évben 83%-kal hajtotta fel a globális élelmiszer-árszintet, és az ellátás kiegyensúlyozására „forradalomhoz közeli” lépésekre van szükség, áll a brit Királyi Külügyi Intézet friss elemzésében. A rangos intézet elemzése szerint a mostani helyzetet az teszi szokatlanná, hogy szinte az összes élelmiszer és takarmányipari termékcsoport ára meredeken emelkedik, nem csak néhányé. Szokatlan emellett az árugrás hirtelensége is: az idén 68%-kal drágult a rizs, egy éven belül megkétszereződött az ára (a piacokon irányadó thaiföldi rizs ára átlépte a korábban soha nem látott tonnánkénti ezer dollárt), ráadásul a búza 130, a szója ára közel 90%-kal emelkedett, ami szintén rekordot jelent. A jelentés szerint az összkép különösen fontos összetevője a gyors jövedelemnövekedés, főleg az olyan felzárkózó gazdaságokban, mint Kína és India, ami az elmúlt időszak élelmiszerár-emelkedésének a felét okozhatta. Ezekben az országokban a növekvő középosztály a hangsúlyt a húsban és tejtermékekben dúsabb étrendre helyezi, márpedig ezeknek a termékeknek az előállításához sokkal több gabona és víz kell.A globális terményár-robbanás nyomán a befektetési alapok sokfelé keresnek olcsó földeket, és ez különösen Kelet-Európában és az egykori szovjet térségben hajtja fel az árakat. Ebben a térségben hatalmas, ki nem használt és potenciálisan igen termékeny földek vannak. Ukrajnában a legjobb minőségű földek hektárja az idén várhatóan a kétszeresére drágul a jelenlegi 3500 dollárról, ahogy sorra érkeznek a befektetési alapok. Szerbiában is meredek földár-emelkedés kezdődött. A Financial Times szerint a jó mezőgazdasági adottságú Vajdaságban a tavalyi ötezer euróról már az idén 7-8 ezer euróra drágul a termőföld hektáronként.A mostani válságot perspektívába helyező elemzők kimutatták, hogy a mezőgazdasági termények többsége az 1970-es évek közepén tapasztalt legutóbbi nagymértékű élelmiszer-drágulástól az ezredfordulóig az inflációtól megtisztítva, reálértéken kétharmaddal olcsóbb lett, és még az utóbbi idők áremelkedése is a három évtizeddel ezelőtti szint alatt tartotta őket. Nincs baj a terméseredményekkel sem, a nagy agrárországokat (az aszály sújtotta Ausztráliát leszámítva) nem sújtotta természeti katasztrófa. Tavaly a világ gabonatermése 2,1 milliárd tonna volt, ami csaknem 5%-kal haladta meg az előző évit, ami történelmi rekordnak számít. Idén pedig globálisan 645 millió tonnás búzatermésre van kilátás, ami 41 millió tonnával több, mint tavaly.A gond tehát a termények felhasználásával és az étkezési szokások változásával van. Az egyre csökkenő tartalékokból származó mennyiséggel együtt az idén 2,13 milliárd tonnára becsült gabonafogyasztásból az ENSZ becslése szerint csak 1,01 milliárd tonna jut el közvetlenül az emberek tányérjáig. Az idén már 100 millió tonna gabonát nyel el a bioüzemanyag-gyártás, amit sokan tesznek felelőssé az élelmiszerhiányért, illetve a drágulásért. A bioüzemanyagok terjedése becslések szerint 30%-ot ad hozzá a dráguláshoz. Az ENSZ számításai szerint ahhoz, hogy egy autó 50 literes üzemanyagtartályát feltölthessék bioetanollal, 232 kilogramm kukoricát kell felhasználni, ami egy gyerek egész évi élelmezésére elegendő. A gépkocsiknál nagyobb „felelősség terheli” az állattenyésztést, amely az idén világszerte várhatóan 760 millió tonna gabonát emészt fel. A bűnös itt a már a nyersanyagpiaci áremelkedés idején is kárhoztatott – a világ termőföldjének alig 7 százalékával rendelkező – Kína feneketlen étvágya. Az 1,3 milliárdos országban létszámában és fizikai valójában is egyre hízik a középosztály, amelynek az életszínvonal-emelkedés a hús- és tejtermékfogyasztás növekedését is jelenti. Egy kínai két évtizede még átlagosan évi 20 kilogramm húst evett meg, manapság viszont már 50 kilogrammot.Az sem mindegy, milyen a fogyasztás szerkezete: 1 kilogramm marhahús előállításához 8 kiló gabonára van szükség, míg a baromfi esetében elég kettő is. A világ lakossága elvileg és globálisan dúskál az élelmiszerben, azonban a váratlanul gyors keresletnövekedés most fennakadásokat okoz. Ez arra késztet bennünket, hogy újragondoljuk agrárpolitikánkat, az Európai Unió pedig ne a parlagon hagyott földek, a bezárt cukorgyárak után fizessen. (Nol, hg, ú)

 

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

[2008. 04. 28.]

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.